Egy étterem, ami elvarázsol – The Magic Budapest II.
Itt minden tartogat valamilyen meglepetést – még azt sem sejtheted előre, milyen varázslatot rejt az édességed!
Menjek és egyek? – The Magic Budapest II.
A Nagymező utcai ajtó mögött kezdődik a varázslat
Ha az ember megáll a Nagymező utcai The Magic Budapest II. előtt, még nem is sejti, mi várja odabent. Mi is csak egy hétköznapi kedd esti vacsorára érkeztünk, aztán néhány lépéssel később már úgy éreztük, mintha egy titokzatos mese kellős közepébe csöppentünk volna.
Egyszerűen fantasztikus, ahogyan ezt a helyet kitalálták! Mindenhol akad valami, amin megáll az ember szeme: különös fények, sejtelmes sarkok, titokzatos tárgyak, gőzölgő asztal és varázsitalnak tűnő koktélok. Még a falon függő festmények is megmozdulnak! Egy idő után már azon sem lepődtem volna meg, ha valaki egy varázspálcával kínálja az étlapot.
Pedig kedd este volt, nem hétvége, az étterem mégis szépen megtelt. Úgy látszik, mások is szeretnének néha kiszökni a hétköznapokból egy olyan helyre, ahol már maga a vacsora is kisebb kaland.
Természetesen enni is érkeztünk, és nem csalódtunk. A különleges hamburgerek finomak voltak, a varázslatos édességek pedig már akkor mosolyt csaltak az arcunkra, amikor megérkeztek az asztalhoz. Itt azonban az étel csak az élmény egyik része. Minden együtt működik: a látvány, a hangulat, a fények, a gőzölgő italok és az apró meglepetések.
A személyzet nagyon fiatal, de egyáltalán nem éreztük azt, hogy csak „letudnák” a munkát. Kedvesek és segítőkészek voltak, az ételválasztásnál is türelmesen eligazítottak bennünket. Látszott rajtuk, hogy élvezik ezt a különös világot, és szeretnék, ha a vendégek is jól éreznék magukat benne.
Aztán vacsora után megérkezett Ricsi, a bűvész, és elkezdődött az este következő felvonása. Olyan ügyes kártyatrükköket mutatott közvetlenül az asztalunknál, hogy hiába figyeltünk minden mozdulatára, nem sikerült megfejtenünk a titkát.
Engem persze néhány mondat után utolért a szakmai ártalom. Már nemcsak a trükköt figyeltem, hanem arra gondoltam: milyen jó műsorvezető lehetne ebből a fiúból! :)) Bűvésznek mindenesetre tökéletes volt.
Ahogy körülnéztem, folyton az járt a fejemben, milyen lehet mindezt gyerekszemmel látni. A mozgó festményeket, a füstölgő italokat, a titokzatos termeket és a bűvészt, aki egyszer csak megjelenik az asztalnál. Valószínűleg olyan este lenne számukra, amelyről még sokáig mesélnének.
Mi csak egy egyszerű kedd esti vacsorára indultunk. Végül finom hamburgereket és különleges édességeket kóstoltunk, találkoztunk egy remek bűvésszel, és néhány órára elfelejtettük, hogy odakint egy teljesen hétköznapi este van.
